Kórház vagy bentlakásos pszichoterápiás intézet? Magán vagy állami?

Ha valakinek lelki problémája van vagy függőségben szenved, és megoldást keres rá, akkor többféle lehetőség közül választhat: kevésbé súlyos esetekben részt vehet akár egy elvonuláson vagy zarándokúton, de elmehet pszichológushoz vagy kérheti pszichiáter segítségét is.Létezik viszont olyan állapot, amikor a heti egy-két alkalmas terápia vagy az elvonulás már nem segít, sokkal intenzívebb terápiára van szükség. Ilyen esetekben kórházi kezelés vagy egy bentlakásos pszichoterápiás intézet jelenthet megoldást.
De vajon melyik a jobb döntés? Mikor, melyiket érdemes választani?

Mi a különbség a kórház és a bentlakásos pszichoterápiás intézet között?

A bentlakásos pszichoterápiás intézet egy olyan hely, ami még nem kórház. Nincs kórház-hangulata. Olyan páciensek számára előnyös a kórházhoz képest, akiknek a gyógyulását ugyan már csak intenzív, mindennapos terápia tudja segíteni, de nincs szükségük 24 órás orvosi felügyeletre.

Várólista a bentlakásos pszichoterápiás intézetekben

Az állami rehabilitációs intézetekben sajnos nagyon hosszú várólisták vannak, akár fél-egy évet is várni kell. Tapasztalataink szerint viszont, ha valakinek segítségre van szüksége, az azonnali segítséget jelent. Ha például valakinek öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai vannak, ott nem fél vagy egy év múlva kell segíteni, hanem most.
Fontos szempont tehát, hogy amennyiben lehetőségünk van rá, akkor olyan intézetet válasszunk, ahol minél előbb tudnak segíteni. A Swan Lake Központban törekszünk arra, hogy sürgős esetekben már akár másnap megkezdődhessen az intenzív terápia.

A terápiás program időtartama

Az állami rehabilitációs intézetek programjai általában több hónaposak vagy akár egy évesek is lehetnek. Sokan sem vállalkozóként, sem alkalmazottként nem tudnak ennyi időre kiszakadni a munkából, az életből. Emiatt érdemes intenzívebb, de rövidebb időtartamú programot keresni. A Swan Lake Központban 4-6 hetes terápiás programokat javaslunk a hozzánk fordulóknak.

Gyógyszeres kezelés

A kórházi pszichoterápiás osztályokon általában alapvetően a gyógyszeres kezelést helyezik előtérbe, ezt egészíti ki néhány csoportterápiás beszélgetéssel. Az állami, egyházi vagy alapítványi rehabilitációs intézetekben az úgynevezett Minnesota modellt követik, ami arról szól, hogy hogyan ne igyunk, hogy ne szedjünk gyógyszert vagy hogy ne használjunk drogot, de alapvetően az okot, okokat igazából nem derítik fel és nem oldják meg.
A Swan Lake Központ programja ezzel szemben pont innen indul: első lépésként azt keressük, hogy mi az az ok, amiért a páciens iszik? Mi az az ok amiért gyógyszert vagy drogot használ? Miért égett ki? Milyen kapcsolata nem működik és miért? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk napi 4 csoportfoglalkozáson. Természetesen, ha feltétlen szükség van rá, akkor tudunk gyógyszert adni kiegészítésként, de a célunk inkább az, hogy fokozatosan csökkentsük a gyógyszerek mennyiségét. A sok irányból közelítő pszichoterápiás rendszernek köszönhetően ez a legtöbb esetben sikerül is.

A csoport ereje

A kórházzal szemben még egy nagyon nyomós érv szól a bentlakásos intézetek mellett, ez pedig a csoporthoz tartozás.
Mindannyian félünk az újtól, így vagyunk programozva… De páciensek visszajelzései alapján azt látjuk, hogy onnantól kezdve, hogy valaki egy bentlakásos intézetben bekerül egy terápiás közösségbe, nagyon gyorsan oldódik ez a félelem: az emberek elkezdenek egymással beszélgetni, a közös sors, a közös problémák úgy összekovácsolják őket, hogy egy-két napon belül szinte egy „érzelmi mágneses tér” alakul ki közöttük, ahol nyoma sincs a félelemnek. A bentlakásos intézetben a páciensek gyógyulását segíti, hogy amikor beköltöznek, akkor kiszakadnak a megszokott otthoni környezetből, a mindennapos mókuskerékből, és lehetőséget kapnak arra, hogy egy kicsit kívülről szemléljék önmagukat. A csoportbeszélgetések során pedig a többi résztvevő szemén keresztül is visszajelzést kapnak saját magukkal kapcsolatban. Tapasztalataink szerint ez nagyon hasznos és segít egy új irányba elindulni.

Sokan a terápia magas ára miatt nem fordulnak segítségért magánintézetekhez, ami teljesen érthető és elfogadható. Nem mindenki teheti meg sajnos, hogy magánintézetben kérjen segítséget. Ugyanakkor a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy, ha a terápia sikeres, akkor ez egy olyan befektetés, aminek nagyon jó a megtérülése: elsősorban a megjavuló családi kapcsolatok, a munka megtartásának lehetősége, a „szerekre” ki nem adott összegek…Ha mindezt összeadjuk, akkor lehet, hogy kicsit másképp látjuk a dolgot.

Ha további információkat szeretne megtudni a témáról, akkor nézze meg Bíró Bence Péter interjúját, melyet a Swanlake Központ munkatársaival készített.