Szokásaink fogságában?

Vitathatatlan tény, hogy minden ember különféle szokások szerint éli mindennapi életét. Ezek automatikussá váló cselekvések, apró kis belső programok és lehet, hogy korábban akár tudatos döntés szülte őket, az idő múlásával a tudat kontrollja nélküli cselekvésekké válva irányítják életünket.

Nem véletlen tehát, hogy a szokások rendszere nagyban meghatározza személyiségünket. Egy-egy rossz szokás pedig könnyedén függőséggé válhat, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen berögződéseknek engedünk teret a napi rutinunkban.

A szokások lehetnek újak vagy támogatóak… Az biztos, hogy a régi mondás, miszerint szokásaink rabjai vagyunk, hordoz némi igazságot. A Pszichológia egyszerűen podcast második adásában a műsor házigazdája, Bán András – employee wellbeing szakértő és coach – mellett Schwanner-Kovács Magdolna, a balatonfűzfői Swan Lake Központ magán rehabilitációs intézmény programigazgatója és Dr. Schwanner Gábort intézetvezető, rehabilitációs pszichiáter, pszichoterapeuta, családorvos, többek között arra a kérdésre keresik a választ, hogy miképpen vetkőzhetjük le a rosszakat, és hogy alakíthatunk ki ténylegesen jó szokásokat. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy legalább alapszinten megértsük miért is léteznek szokások.

A szokás definíciója és folyamata

“A szokás egy olyan berögződött, rendszeresen ismétlődő tevékenység, automatikus gondolat, vagy éppen viselkedési forma, amely valamilyen formában keretet ad a mindennapi életünknek” – mondja Dr. Schwanner Gábor, aki szerint a szokásainkat elsősorban a gyermekkorunkban tapasztalt, családban látott mintáink alakítják és amin sajnos egyáltalán nem egyszerű változtatni, de természetesen nem lehetetlen küldetés.

Egy szokás kialakulásához és automatikussá válásához pedig három dolog kell: egy kiváltó inger; egy rutin, vagyis egy automatikus cselekvés, amit ismételgetünk; és a ‘jutalom’, ami a szokás gyakorlásából fakad – hiszen ilyen mindig van, nem véletlenül ragaszkodunk bizonyos rossz vagy éppen jó szokásainkhoz.

Tévhitek, jó és rossz szokások kontextusa

“A legtöbb dolog, amit teszünk az nem jó vagy rossz szokás, hanem egyszerűen csak olyan, amilyen” – mondja Schwanner-Kovács Magdolna, kiemelve, hogy az egyértelműen negatív szokásoktól eltekintve – drogozás, cigarettázás, napi szintű alkoholfogyasztás – nem feltétlenül lehet ezen skála mentén értékelni a jelenséget. Az életünk során ránk ragadt vagy felvett szokásainkat sokkal inkább kontextusában és az adott élethelyzetben érdemes értékelni, górcső alá venni.

Sajnos rengeteg tévhit alakult ki az évek során a szokásokkal kapcsolatban, melyektől érdemes mielőbb megszabadulni. Az egyik legnagyobb ilyen zsákutca  talán azon állítás, hogy minden egyik pillanatról a másikra meg tud változni. Tévhit az is, hogy egyszerre számtalan új szokást meg tudunk honosítani mindennapi életünkben. Ezzel szemben a valóság – a realitás talaján maradva – inkább egy, a legnagyobb hatást jelentő szokásunk elhagyására, vagyúj beépítésére érdemes helyezni a hangsúlyt. Majd folytatni a sort a következővel, szépen lassan lecserélve a rosszakat jókra. Persze, mindezt kontextus függő, hogy milyen jelző is tapasztható egyes példákhoz.

A társadalom tehet mindenről? Szociológiai hatások az egyénre

A legtöbben validációra, azaz arra vágyunk, hogy a környezetünk elismerjen bennünket és visszaigazolást adjunk: jó emberek vagyunk. De, közben egyáltalán nem biztos, hogy ez a berögződött, megfelelési kényszerből fakadó szokás összhangban van azzal, ami nekünk ténylegesen jó és a belső vágyunkat elégíti ki.

Jogosan merülhet fel tehát a kérdés, hogy a  hustle culture világában (amikor mindent a munkának és karrierünknek rendelünk alá), ahol minden másodpercben a maximumon zajlik minden, tényleg csak úgy tudjuk megváltani világunkat, ha közben nem adunk lehetőséget a pihenésre, feltöltődésre. Illetve azt is érdemes megvizsgálni, hogy valóban jó irány-e, ha különféle életvezetési tanácsadók, influencerek, guruk tanácsai szerint próbáljuk élni a hétköznapi életünket. Ezen instrukciók ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen a javunkat szolgálják elindítanak a változás valós útján.

Önámításokon túl, valós vágyak feltérképezése

“Ne a külső elvárások mentén definiáljuk a saját igényeinket” –  mondja Schwanner Gábor, aki szerint az önismeret, a valós belső mozgatórugók fefedezése a kulcs ahhoz, hogy az önámításon túl ne csak január elsején tegyünk magabiztosnak tűnő fogadalmakat.

Kérdés azonban, hogy miképpen tudunk reális célokat kitűzni, amik valóban a saját vágyainkat tükrözik. Ehhez az első és talán legfontosabb lépés az, hogy elcsendesítsük a külvilág zakatolását. Egy kis szünetet tartsunk. Hogy meghalljuk belső hangunkat és felfedezzük tényleges belső vágyainkat – felvegyük a kapcsolatot saját magunkkal. Így tudjuk igazán felismerni, hogy melyek azok az igényeink, amik csak a külső elvárások hatására alakultak ki, és mik azok, amikre a szívünk mélyén valóban vágyunk.

Hogyan építsünk le rossz szokásainkat?

Ha tehát a világ zajában sikerült elcsendesednünk és megfogalmaztuk, hogy mi az, amit mindenképpen ki szeretnénk irtani az életünkből, az imént említett gondolatot érdemes a gyakorlatba is átvinni.

Vajon létezik-e egy konkrét sablon, ami segít megszabadulni rossz szokásainktól? Milyen praktikák, eszközök segítenek, hogy a vágyott, minket szolgáló jó szokásaink maradandóan és fenntarthatóan részét képezzék életünknek?

Nincs konkrét recept. A szokásaink nem olyan dolgok, mint a fejfájás: egy pirula aztán vége is. Viszont léteznek praktikus tanácsok, amiket érdemes figyelembe venni. Talán az egyik legfontosabb a fokozatosság és a türelem. Legyünk türelmesek magunkhoz. Ne engedjünk a világ csábításának és ne rohanjunk. 

Annak a ténynek az elfogadása sem utolsó, melyről Schwanner-Kovács Magdolna a  következőképpen vélekedik: “Nem biztos, hogy az összes rossz szokást egyből ki lehet húzni a listáról. Első körben érdemes egyet kiválasztani, amit a lehető legkönnyebben meg tudunk oldani!” Tehát fontos, hogy találjunk fókuszt, egy valamire koncentráljunk és elfogadjuk, hogy nem kell egyik napról a másikra megváltoznunk. Ha saját magunkkal türelmesek vagyunk szokásaink annál előbb iszkolnak el életünkből. Fontos továbbá, hogy az apró részsikereket is értékelni tudjuk egy rossz szokástól való megszabadulás folyamatában. Fogjuk fel sikerként, amikor aznap mégse szívtunk el még egy cigarettát, vagy ettünk meg még egy zacskó csipszet.

Hogyan építsünk be jó szokásokat a mindennapi életünkbe?

“Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka” –  tartja a mondás, mely ebben a kérdésben egy tökéletes iránytűként szolgálhat. Egy új szokás kialakítása nem egyik percről a másikra történik, ha pedig egyszerre többet is be szeretnénk építeni életünkbe, szinte garantált a bukás. A szokások beépítése nem egy konstans növekvő skála. Sokkal inkább hasonlít egy hegyre, ahol bizony néha vissza is kell ereszkedni a völgybe ahhoz, hogy elérjük a csúcsot. Ne adjuk fel, hiszen a csúcs elérhető közelségben van – persze ha nem szoktunk hegyet mászni nem érdemes a Mont Balncal kezdeni, de ne csüggedjünk a Mátráról is szép a kilátás.

Ahogy a hegynek is csak egy csúcsa van, úgy (a rossz szokások leépítése esetén) az is fontos, hogy egyszerre csak egy valamit tűzzünk ki célul, de azt is vegyük komolyan! Ha elakadunk, segítségünkre lehet egy társ, aki, folyamatosan nyomon követi elért eredményeinket. Ez a társ nem feltétlenül egy hozzánktartozó. Lehet egy applikáció, egy kockás füzet, amibe csak felfirkantjuk, hogy mit értünk el aznak, vagy éppen mit nem.  De talán tényleg a legfontosabb: ne legyünk maximalisták! Értékeljük, amit eddig elértünk, mert ezen eredmények fel, és elismerése a későbbiekben motivációként szolgálhatnak a továbbhaladáshoz.

Ez a cikk csak egy rövid támogatás, abban, hogy sikeresen elérje célját. Érdemes foglalkozni a szokások működési módjával és mélyebb megismerésével erről szóló podcast adásunk meghallgatásával.