A szerhasználat oka is lehet a kiégés?

Kompetitív, versengő társadalomban élünk, ahol nagyon komoly teljesítményt várnak el tőlünk,
sokszor irreális elvárásokkal kell szembenéznünk: akár két-három ember helyett kell teljesítenünk. Sok helyzetben nagyon nehéz nemet mondani, ezért gyakran túlterhelődés, majd kiégés, végül különböző szerhasználat lehet a vége.
A minket körülvevő világon sajnos nem tudunk hirtelen változtatni, így azt kell megtanulnunk, meglátnunk, hogy mi magunk mit tudunk tenni, hogy ne váljunk a túlterhelődés áldozatává.

Amilyen az Adjon Isten, olyan a Fogadj Isten

Sajnos az iskolában nem tanítanak meg bennünket arra, hogy hogyan tudjuk a saját érdekeinket
képviselni, hogy tudunk bizonyos helyzetekben nemet mondani, nem tanítják meg az úgynevezett
asszertív, hatékony kommunikációt, melynek két alapvető része van: az egyik a nemet mondás
képessége, a másik az igények megfogalmazásának képessége.
Ne arra várjunk, hogy mások változzanak, hanem mi magunk próbáljunk meg másképp reagálni, hiszen ahogy a régi mondás is tartja, „amilyen az Adjon Isten, olyan a Fogadj Isten”. Fontos, hogy tudjunk határokat kijelölni, nemet mondani, és segítséget kérni.

Ellenkező esetben felmerül a szerhasználat veszélye

Ha valaki nem találja meg a módját, hogy megvédje magát a túlterhelődéstől és a kiégéstől, akkor
sajnos a túl sok stressz és feszültség következménye sok esetben különböző szerhasználat is lehet.
Az alkohol a legősibb nyugtató, rendkívül jól oldja a feszültséget. Az alkohol azért különösen
veszélyes, mert a hétköznapokban kezdetben kellemes helyzetekhez, bulikhoz, szülinapokhoz,
lazulásokhoz kötődik és elfogadott. Az alkohol „dekompresszál”: csökkenti a feszültséget, a nyomást. Az alkoholfüggőség ma megdöbbentően sok embert érint. Sokan csak azt tartják problémásnak, ha valaki „matt részegen” kiesik a kocsmaajtón, holott arról is
beszélni kell, ha valaki minden este, munka után megiszik egy-egy üveg sört, mert már ebben az
esetben is káros szerhasználat veszélye áll fenn.
A következő lépcső az, amikor valaki már napközben is iszik alkoholt. A másik nagyon veszélyes dolog, a hétvégi „jól kiütöm magam” ivás, amikor jól berúgunk és nem emlékszünk, hogy például hogy is értünk haza.
A stressz oldásának másik, ma nagyon divatos módja a droghasználat: a füves cigi és a könnyű vagy akár nehéz drogok szinte minden buliban ott vannak. Azok körében, akik anyagilag megengedhetik maguknak, rendszeres a kokainhasználat. A drogok borzasztó károkat okoznak az agyban.
Legyen szó alkoholról vagy drogról, a szerhasználat a legtöbb esetben a felhalmozódott stressz és a
kiégés következménye, illetve egy téves út annak „gyógyítására”.
Az alkohol és a drogok azontúl, hogy rombolják a szervezetet, a kapcsolatainkat is tönkre teszik.
Alkohol hatása alatt vagy bedrogozva, belőve fellazulnak a belső fékek és olyan dolgokat mond vagy tesz az érintett, amit szerhasználat nélkül nem mondana vagy tenne. Ennek következményeként komoly kapcsolati krízisek alakulnak ki. Válás, szülőkkel, gyerekekkel való kapcsolatmegszakítás, munkahelyről való elbocsátás lehet a következmény. A legrosszabb lehetőségekről pedig ne is beszéljünk (pl.: öngyilkosság szerhasználat alatt, közlekedési baleset)

A megoldás: az „észrevevés”, tudatosság

Vegyük észre, hogy rendszeresen alkoholt fogyasztunk, halljuk meg környezetünk reakcióját,
figyelmeztetését. Nézzünk tükörbe! Az elején még az is lehet, hogy nincs szükség szakember
segítségére. Ha időben felismerjük, hogy rossz úton járunk, akkor a társak, barátok segítségével
sikerülhet kikerülni ebből az állapotból. A kiégés elkerüléséhez nélkülözhetetlen a megállás, pihenés. Iktassunk be rövid szüneteket, heti egy szünnapot, ha lehetőség van rá, akkor egy-egy kicsit hosszabb pihenést nyáron és télen is.

Hogy tudunk másoknak segíteni, ha látjuk rajta a kiégés jeleit?

Ha változást vettünk észre családtagunkon, barátunkon, cselekedjünk! Ha észrevesszük, hogy
családtagunk, barátunk elkezd rossz irányba menni, humortalanul reagál, fásulttá, energiátlanná
válik, szerhasználat (alkohol vagy drog) jeleit véljük felfedezni rajta, akkor mindenképpen forduljunk oda hozzá, beszélgessünk vele, kérdezzük meg: „Nézd, mostanában többször volt olyan érzésem, hogy alkoholt ittál. Van valami probléma? Tudok segíteni?” De vigyázzunk, semmiképp ne erőltessünk semmit és semmiképp ne szégyenítsük meg az érintettet.
A következő lépés egy segítő szakember keresése és ajánlása: „Menj el, beszélj egy szakemberrel
erről! Tessék, itt egy telefonszám, egy ismerősömnek is Ő segített.” Ha ez sem működik, akkor nincs más választás, mint határokat szabni. Tisztázzuk magunkban, hogy meddig vagyunk hajlandók tűrni és ezt nyíltan közöljük az érintettel is: „Így nem tudjuk tovább folytatni. Van még egy esélyed, ha nem élsz vele, nem maradok Veled”.
Ne feledjük! Minél előbb „visszateszünk valakit a sínre”, annál kevésbé rögzül a „kisiklás”.