Alvászavar mint a kiégés egyik tünete

A kiégés testi, lelki kimerülés, mely a legkülönbözőbb tünetekkel járhat együtt: következményeként jelentkezhet például fejfájás, reflux, lumbágó, illetve nagyon gyakori eset, hogy az alvászavar hátterében is kiégés áll. Ezért, ha hosszabb ideje alvással kapcsolatos probléma keseríti meg az életünket, akkor mindenképpen érdemes arra is gondolni, hogy a kiégés a kiváltó ok.

Mi az alvászavar?

A mai tudományos pszichológia megkülönbözteti az elalvás és az átalvás zavarát.
Elalvás zavaráról akkor beszélünk, ha este, amikor lefekszünk, nagyon nehezen tudunk elaludni. Átalvás zavara akkor áll fenn, ha könnyen elalszunk ugyan, de az éjszaka közepén felébredünk, és nem tudunk visszaaludni. Aki ilyen problémával küzd, az pontosan tudja, hogy mindkét változat erősen rontja az életminőséget.
Ha alvászavarban szenvedünk, akkor első lépésként mindenképpen a testi okokat kell kivizsgáltatni. Érdemes csináltatni egy laborvizsgálatot, hogy kizárjuk például a vérszegénységet. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy például nem alvási apnoé, pajzsmirigy-betegség vagy tüdőbetegség okozza-e a problémát.
A testi okok kivizsgálását semmi esetre sem szabad kihagyni, tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy az alvással kapcsolatos problémák hátterében csak kis százalékban találnak testi okot. Az ilyen jellegű problémák sokszor inkább a lelkünkkel állnak összefüggésben.
Az alvászavar úgy működik, mint egy indikátor a lelkünk működésében. Ha nem tudunk elaludni, vagy éjjel sokszor felébredünk, az a legtöbb esetben valamilyen lelki zavar tünete. Ezt a lelki zavart pedig sok esetben a kiégés okozza.

Mi a kiégés?

A kiégés egy rendkívül alattomos dolog, mert szép lassan, óvatosan, szinte észrevétlenül kúszik bele az életünkbe. Kiégés esetén a lelkünkben lévő energiaraktárak egyszerűen kifogynak, elhasználódnak. Ekkor jelentkeznek a különböző erősségű testi tünetek.

Honnan sejthetjük, hogy kiégéssel állunk szemben?

Amikor olyan gondolatok merülnek fel bennünk, hogy „Elegem van!”, „Unom Már!” „Nem bírom tovább!”, türelmetlenné válunk, nem tudunk tartósan koncentrálni a feladatra, időben nem tudunk tartósan figyelni valamire, energiátlannak, kimerültnek érezzük magunkat, akkor felmerül a kiégés valószínűsége. Ha a munkánkat, amit korábban mosolygósan, lelkesen végeztünk, már inkább nyűgnek érezzük, gyakran elbizonytalanodunk, hogy biztosan jól csináljuk-e, akkor gyanús, hogy burnoutban szenvedünk.

Mit tehetünk az alvászavar ellen?

Ha valószínűsíthető, hogy az alvási problémáink mögött kiégés áll, akkor elsősorban a kiégés ellen kell tennünk.
A kiégés legfőbb ellenszere, ha szépen fokozatosan elkezdünk változtatni a szokásainkon. Itt egyáltalán nem drasztikus változtatásokra kell gondolni, hanem apró lépésekre. Fontos, hogy ezek a kis változtatások ne okozzanak bennünk további feszültséget: ne tegyünk olyat, ami nem esik jól. Munkánk során iktassunk be rövid szüneteket, ha szükségesnek érezzük, menjünk ki néhány percre a mosdóba, mossuk meg az arcunkat hideg vízzel. Ebédeljünk nyugodt körülmények között, étkezés közben ne beszéljünk munkáról. Munka után szakítsunk egy kis időt egy rövid sétára. „Sétáltassuk meg a kutyánkat akkor is, ha nincs is😊”.
Lefekvéshez közeledve ne nézzünk már híreket vagy izgalmas filmeket, ne nyomkodjuk a telefonunkat, próbáljunk inkább keresni egy érdekes könyvet, illetve hallgassunk podcast-okat vagy hangoskönyvet.
Egyre többet hallunk mostanában a meditáció és a relaxáció jótékony hatásáról. A Youtube-on számtalan ingyenes gyakorlatot elérünk, mindenképpen érdemes kipróbálni néhányat.
Ha mindezeket szépen fokozatosan beépítettük az életünkbe, és az alvászavar még mindig megkeseríti az életünket, akkor kérjünk segítséget hozzáértő szakembertől (pszichológus, pszichiáter).
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy néhány pohár borhoz vagy sörhöz, esetleg gyógyszerhez fordulnak segítségért. Ne felejtsük: ezek átmenetileg valóban nyújthatnak megkönnyebbülést, javulást, de közben egy újabb, sokkal súlyosabb problémát is okozhatnak: függőséghez vezethetnek.