Egyensúly a munka és a magánélet között

Nagyon sokan feltették már a kérdést akár maguknak, akár másoknak: “Azért dolgozunk, hogy éljünk vagy azért élünk, hogy dolgozzunk?”
Ha válaszként gondolkodás nélkül rávágjuk, hogy „Egyértelmű: azért élek, hogy dolgozzam”, akkor érdemes elgondolkodnunk azon, hogy előfordulhat, hogy a jelenlegi élethelyzetünkben megbomlott az egyensúly a két életterület között.

Mit is jelent pontosan az egyensúly a munka és a magánélet között (angolul work-life balance)?

Milyen egyszerű lenne, ha létezne mindenkire érvényes szabály, olyan sablon, amit egyszerűen letölthetünk az Internetről, és azt követve megtaláljuk a tökéletes egyensúlyt és jól érezzük magunkat. De ilyen sajnos nem létezik.
Mindenkinek magának kell ráéreznie, hogy hol van az a pont, amikor úgy érzi, hogy egyensúlyban vannak a dolgai: amikor örömét leli a munkában, el tudja végezni a rábízott feladatokat, de marad ideje a családra és a feltöltődésre is.
Természetesen nem vagyunk egyformák, vannak olyanok, akik a munkát hivatásnak tekintik, és az életük nagyon fontos területének tartják.
Olyanok is akadnak, akik lemondóan legyintenek, hogy „ugyan már, ez hiú ábránd, ilyen egyszerűen nem létezik”. Sokan sajnos képtelenek kiszállni a mókuskerékből, úgy érzik, hogy a munkájuk mellett semmi másra nem marad idejük. Jellemzően ők azok, akik végletekig terhelhetők, mert képtelenek nemet mondani a főnöküknek a munkahelyükön, amikor újabb és újabb feladatot bíz rájuk.
Bármilyen fontos szerepet játszik is a munka az életünkben, nagyon fontos lenne, hogy az életünk további területeit (kapcsolatok, család, barátok, pihenés, sport) ne hanyagoljuk el teljesen.

Miért fontos az egyensúly a munka és a magánélet között?

Ha csak a munkánknak élünk, akkor egy idő után elkerülhetetlenül kiégünk. Mert olyan egyszerűen nincs, hogy mindig csak adunk magunkból, de nem biztosítunk lehetőséget magunknak arra, hogy visszatöltődjünk.
Ilyenkor egyszerűen kifogynak az energiatartalékaink. Ezt pedig onnan vehetjük észre, hogy különböző tüneteink jelentkeznek. Először talán csak gyakrabban fáj a fejünk, emésztési problémáink (reflux, IBS) vagy autoimmun jellegű problémáink (pl. pajzsmirigy) jelentkeznek. Testünk mellett lelkünk is jelezheti, hogy valami nincs rendben: pánikrohamok gyötörhetnek, depresszió alakulhat ki.
Ilyenkor pedig legtöbben a legegyszerűbb megoldásokat választják: feliratnak valamilyen gyógyszert, ami elnyomja a tüneteket vagy alkohollal próbálják túlélni a mindennapokat. Sajnos egyik sem célravezető megoldás.

Mit tehetünk, ha megbomlott az egyensúly?

Ha úgy érezzük, hogy valami nem jól működik az életünkben, akkor nem halogathatunk tovább, döntést kell hoznunk. El kell döntenünk, hogy másképp folytatjuk. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, kezdetben elég apró kis változásokat bevezetnünk:
Sétáljunk minden nap fél órát a szabad levegőn
Próbáljunk ki sportokat, keressünk olyan tevékenységet, amit nem nyűggel csinálunk
Határozzuk el, hogy minden este olvasunk 30 percet. Természetesen csak olyan könyvet válasszunk, amit már rég el szerettünk volna olvasni (semmiképpen sem szakmai könyv legyen)
Döntsünk úgy, hogy hetente legalább egy közös programot csinálunk a családunkkal (gyermekeinkkel, párunkkal, szüleinkkel), amikor csak egymásra figyelünk.
Ne hagyjuk ki a nyári szabadságot! A legjobb, ha egybefüggően két hétre el tudunk utazni valahová, hogy teljesen ki tudjunk kapcsolódni.

Ezek az apró változtatások a legtöbb esetben eredményre vezetnek: azt fogjuk észrevenni, hogy jobban teljesítünk a munkában, türelmesebbek leszünk a családunkkal, és jobban érezzük magunkat.
A másik nagyon fontos lépés, hogy tanuljunk meg nemet mondani. Mégpedig úgy, hogy megvédjük a saját érdekeinket, de nem bántunk meg másokat. Ez már nem is olyan egyszerű feladat, de szerencsére jól tanulható. Ehhez mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni!