GYIK no 1: Mi a garancia a kezelés sikerére?
A leggyakrabban feltett kérdés, és jogosan. Ha rászánjuk az időt és pénzt a terápiára, eredményt akarunk látni.
Fontos mégis pontosítani: ki akar és mit?
Sokszor a család, barátok keresnek mg minket, hogy segítsünk az alkohollal küzdő szerettükön. Első kérdésünk: az érintett vajon akarja-e? Hajlandó-e belátni, hogy segítségre van szüksége? És ha igen, akkor nem csupán a testi szenvedést szeretné-e azonnal enyhíteni, majd ugyanott folytatni, ahol abbahagyta?
Látni kell, hogy az alkoholizmus mozgatórugóinak megértése nélkül nincs tartós eredmény. A struccpolitika tehát ebben az esetben is csak még több, elhúzódó szenvedéshez vezet, hiszen a testi józandás mellett a lelkünknek is józanul kell szembenéznie a nehézségekkel. Ilyenek pl. a feloldhatatlannak tűnő házastársi és munkahelyi konfliktusok és főként azok hátterében álló mintáink, melyek pl. nehézzé teszik, hogy nemet mondjunk, vagy hogy új módszert/megoldást válasszunk.
Nem hibásokat keresünk tehát a terápiás folyamatban, hanem hibás működésünket látjuk meg. Ezek pedig javíthatóak, éppúgy, mint a hibás számítógépes programok.
A hozzánk érkezőkkel terápiás célokat tűzünk ki, és ezen célok elérését folyamatosan értékeljük. Így a „Boldog akarok lenni!”-től eljutunk oda, hogy harmonikus párkapcsolatot szeretnék, vagy a ki akarok állni magamért a munkahelyemen. A konkrét lépéseket is meghatározzuk, hogy a haladás mérhető legyen.
De mindennek alapja a páciens őszinte szándéka a változásra, tanulásra. Mindannyiunknak nehéz felnőtt emberként szembenézni azzal, hogy időnként gyerekként reagálunk (nem szólunk, hogy szeretnénk kimenni sétálni vagy nem ízlik az ebéd).
A változás azonban akkor indul el, amikor elkerülés helyett megküzdünk saját félelmünkkel, bűntudatunkkal és elmondjuk, hogy nem akarunk sétálni menni, mert fáradtak vagyunk – ahelyett, hogy kifogásokat keresnénk.
A lélek gyógyulása ugyanúgy fájdalmakkal teli, mint a testé és időnként inkább hullámvasútra emlékeztet… Ezen a hullámvasúton viszont vannak társak és szakemberek, akik a völgyekből kisegítik a pácienst. A kulcs tehát: végigmenni a folyamaton, mely abban is segít, hogy észrevegyük, mikor kell segítséget kérni.