Mindfulness jelentése, eredete
Mindfulness
A mindfulness a tudatos jelenlét művészete: az itt-és-most-ban létezés, a figyelem tudatos irányításának a gyakorlása. Mindannyian átéljük nap, mint nap, hogy csinálunk valamit, úgy, hogy közben máshol jár az eszünk. Megeszünk egy tál ételt, hogy egyetlen falatát sem élvezzük igazán, előröl kell kezdenünk egy bekezdést a könyvben, amit olvasunk, mert egy betűre sem emlékszünk belőle. A gondolataink folyton máshol járnak. A mindfulness gyakorlása által megtanulhatjuk a figyelmünket tudatosabban irányítani és egyre inkább a jelenben létezni.
A mindfulness jelentése
Az angol mindfulness a páli sati szóból ered, mely tudatosságot, tudatos jelenlétet és emlékezést jelent. Magyarra többféleképpen is lefordítható:
Mi a mindfulness lényege?
A mindfulness lényegét talán így lehetne egy mondatban összefoglalni: Tudatosan megélni a jelen pillanatot, elfogadással. Másként fogalmazva, teljes figyelmünket akaratlagosan arra irányítjuk (1), amit az adott pillanatban megélünk (2), és ezen tapasztalatok felé ítélkezés-mentesen fordulunk (3).
1. Figyelmünk tudatos irányítása
Sok ember úgy véli, hogy ők könnyedén képesek figyelmüket iránytani. Aki valaha próbálta már, hogy ne gondoljon semmire, az rájött, hogy ez talán a másodperc tört részéig (se) sikerül. De ha egy dologra akaratlagosan próbálunk sokáig figyelni, akkor is észrevehetjük, hogy gondolataink néhány perc után elkalandoznak, újra meg újra azon kapjuk magunkat, hogy máshol jár a figyelmünk. A figyelmi kapacitás egyénenként változó, de általánosságban véve elmondható, hogy egy mai, ingerekkel és információval elárasztott világban élő felnőtt embernél ez legjobb esetben is csupán néhány perc.
Ha figyelmünk felett nagyobb kontrollt szeretnénk, ahhoz rendszeresen gyakorolnunk kell annak tudatos irányítását. Mivel nem tudunk nem figyelni valamire, elménk teljes kiüresítése (szinte) lehetetlen vállalkozás – ezért a mindfulness meditáció során figyelmünket tudatosan a légzésünkre vagy valamely könnyen észlelhető (testi) érzetre vagy jelenségre irányítjuk. De vannak olyan mindfulness gyakorlatok is, melyek során egy külső tárgyra vagy élményre fókuszálunk: ilyen a tudatos séta vagy a mindful étkezés.
2. A jelen pillanatban lenni
Életünk nagy részét azzal töltjük, hogy vagy a múlton rágódunk, vagy a jövő miatt aggódunk. Ritkán vagyunk jelen abban, amit csinálunk és nem élvezzük, nem éljük át a jelen adta lehetőségeket. Pedig csak a jelen a valóság, sem a múlt sem a jövő nem létezik ebben a pillanatban, azok csak a fejünkben léteznek, a memóriánkban és képzeletünkben. Sem a múltat sem a jövőt nem vagyunk képesek irányítani – csak a jelen pillanat feletti kontroll adatott meg nekünk. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem szükséges néha a múltban történt dolgokat végiggondolnunk vagy a jövőt terveznünk. De fontos, hogy ezt tudatosan tegyük, akkor, amikor szükség van rá, ne pedig akaratlanul rágódva rajtuk.
Az ember az egyetlen élőlény a földön, amely gondolatban képes elszakadni a jelentől a világról képzett mentális reprezentációi segítségével – egyedül az ember van tudatában az időnek. Ez hatalmas áldás és átok is egyben: tudatosan emlékezhetünk és tanulhatunk a múlt által és felkészülhetünk a jövőre, de ezzel együtt múltbeli fájdalmaink és anticipált jövőbeli félelmeink is megjelennek a tudatunkban. Azáltal, hogy megtanuljuk figyelmünket a jelenre fókuszálni, nagyobb kontrollt nyerünk érzelmeink felett és tudatosabban leszünk képesek „be és kikapcsolni” a múlton vagy jövőn való gondolkodás képességét.
3. Ítélkezés-mentesség, elfogadás
Gyermekként még teljes nyitottsággal és kíváncsisággal fordulunk a világ felé, úgy fedezzük fel a környezetünket, amint az van – előítéletektől mentesen. Ahogyan a körülöttünk lévő világot fokozatosan megismerjük, élményeinket, tapasztalatainkat elkezdjük kategóriákba sorolni, rendszerezni, értékelni. Ezzel önmagában nincs is semmi baj, hiszen ez segíti a világban való tájékozódásunkat, túlélésünket – azonban ez gyakran azzal jár, hogy elveszítjük kezdeti nyitottságunkat és kíváncsiságunkat. Mindent minősítünk és minden felett ítélkezünk: ez jó, az rossz, ez kellemes, az kellemetlen, ez hasznos számomra, az nem, stb.
Hasonlóképpen, tudatunkban megjelenő gondolatainkra és érzelmeinkre is így reagálunk: értékeljük és kritizáljuk őket: „Már megint milyen hülyeségeken jár az eszem.” „Ez most hogy jutott eszembe, én biztos nem vagyok normális.” stb. Ezekre a gondolatokra adott reakcióink a metakogníciók. Negatívnak minősített gondolatainkat és érzelmeinket aztán megpróbáljuk elnyomni, a tudatból kiszorítani, így próbálunk meg védekezni ellenük. Ez rengeteg energiát emészt fel és hosszú távon pszichés problémákhoz vezethet: a mentális betegségek kialakulásában az át nem élt negatív érzelmeknek döntő szerepe van.
A mindfulness meditáció során azt gyakoroljuk, hogy felbukkanó gondolataink, érzéseink felé elfogadással forduljunk, hagyjuk, hogy megjelenjenek, átélhetővé, megérthetővé váljanak, de ugyanakkor azt is megtanuljuk, hogy ezek „csak” gondolatok vagy érzések, nem vagyunk azonosak velük, nem kell, hogy meghatározzanak bennünket, irányítsák az életünket. Így a mindfulness segíthet, hogy nagyobb kontrollt nyerjünk életünk felett, szabadabb és bölcsebb döntéseket tudjunk hozni.
Miben segíthet a mindfulness gyakorlása?
Tudományos kutatások bizonyították, hogy a mindfulness rendszeres gyakorlása sok-sok területen javítja az életminőséget:
- javul a figyelmi kapacitás
- csökken a szorongás
- memória, a tanulási képesség erősödik
- jólét és élet értelmességének érzete emelkedik
- erősödik az immunrendszer
- javul az érzelmi intelligencia
- csökken a vérnyomás
- segíti az alvást
- sok fizikai és mentális betegség kezelésében sikerrel alkalmazzák, mert segíti a felépülést, csökkenti a visszaesés valószínűségét, például: krónikus fájdalom szindróma, depresszió, szívproblémák, szorongás, psoriasis, alvászavarok, stb.
- segít a szenvedélybetegségből való felépülésben, a sóvárgás leküzdésében.
Hogyan segít a mindfulness meditáció?
A következő videóban Márky Ádám orvostanhallgató magyarázza el, hogy milyen élettani folyamatokon keresztül fejti ki kedvező hatását a mindfulness meditáció.
Honnan ered a mindfulness meditáció?
A mindfulness gyökerei a buddhista hagyományban találhatóak. Egyfajta szekuláris meditáció, hiszen nem tartalmaz vallásos elemeket, nem kapcsolódik hozzá hitrendszer, dogmák vagy rituálék. Bár a mindfulness fogalma csak 20-30 éve kezdett el terjedni és beépülni a pszichoterápiás gyakorlatba, valójában nem új dologról van. szó.
Nem csak a buddhizmusban, hanem szinte minden vallásban és misztikus hagyományban megtalálhatóak voltak azok a tanítások és gyakorlatok, melyek a jelen pillanat tudatos megélésére és a figyelem összpontosítására helyezték a hangsúlyt, a keresztény kontemplációktól kezdve a mohamedán szufikon át a hindu jógik-ig, stb. A mindfulness ennek a régi tudásnak a tudományos eredményekkel való ötvözését és ennek új formában és modern nyelvezettel történő gyakorlását jelenti.
Egy korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy a mindfulness mennyire hatékony tud lenni a stresszkezelés és a feszültségoldás ellen alkalmazva. Bemutattunk hasznos praktikákat, amely a legtöbb esetben megkönnyíti a mindennapi életünket. Ha érdekli a téma, ajánljunk következő olvasmányként!
